Áfonyázás Nuuksióban

2011.07.14. 15:24

Az elmúlt hétvégén városnézés helyett inkább a természetet választottuk. Szombat reggel buszra szálltunk, hogy ellátogassunk a Nuuksio Nemzeti Parkba. Finnország területén 37 nemzeti park található, Nuuksio fekszik közülük szinte a legdélebbre. Három város, Espoo, Vihti és Kirkkonummi külterületéből tevődik össze a 37 négyzetkilométernyi park.

 

Hegyes-völgyes vidékeken át vezetett az út, elvétve láttunk csak apró kerítéseket és mögöttük kisebb mökkiket (faszerkezetű nyaraló, minden finn álma). Siikanieminél szálltunk le a buszról, és kb. 10 percnyi gyaloglás után értük el Nuuksio területét, vagyis az erdőt. A bevezető szakaszon egy farakáson megpillantottunk egy kígyót, amit könnyelműen holmi erdei siklónak néztünk. Daeből előbújt a vásott kölyök, és elkezdte egy fadarabbal piszkálni. A „kedves” kis állat nyújtogatta a nyakát és sziszegett, erre Dae tovább piszkálta. Némi szívbaj és hosszas kérlelés után felhagyott a kedvtelésével, majd továbbálltunk.

Hétfőn derült csak ki, amikor a kollégáinak megmutatta fotón a kígyót, hogy egy viperával akadtunk össze, és két métert is képes ugrani. A marása szinte azonnal halálos, ezért viszik magukkal a finnek minden kirándulásra az ún. kyypakkaust, vagyis kígyómaráskor adandó szérum- és gyógyszercsomagot, amivel nyerhetnek még 1-1,5 órát, mialatt eljuthatnak a kórházig. A dekoratív gumicsizmát sem elsősorban csak esős időben és plázalátogatások alkalmával hordják, mint nálunk, Finnországban a kígyómarás elkerülése talán a legfontosabb funkciója egy ilyen lábbelinek.

A kígyót elhagyva értünk be lassacskán az erdőbe. Két jókedvű harmincas férfi jött velünk szembe hatalmas, áfonyával teli vödrökkel. Elmondásuk szerint 3-4 óra munkája az az 1-1 vödörnyi apró gyümölcs, ám nekik még így is megéri az erdőben szedegetni és hajolgatni hosszú órákon át, mintsem megvenni a piacon 14 euróért kilóját. Persze, ehhez fontos megemlítenem az akárki-jogot, ami minden Finnországban élőre érvényes. Az akárki-jognak több alpontja van, közülük talán az egyik legfontosabb az, hogy az erdőt mindenki használhatja. Szabadon gombászhat és szedheti a bogyós gyümölcsöket az ember, bárhol letáborozhat és tüzet gyújthat, egyedül egy szabályt kell követnie: a természetet nem károsíthatja.

Rendes, jogismerő turisták módjára igyekeztünk is élni az erdő nyújtotta javakkal. A gyalogösvényt végig áfonyabokrok határolták, így aztán mindig tele volt gyümölccsel a tenyerünk. Azonban hátránya is volt ennek, ugyanis néhány vadkacsán és egyéb madáron kívül más állatot nem láttunk, pedig állítólag a Nuuksio emblémájában is ábrázolt szibériai repülő mókus nagyon gyakori a parkban. Nos, szégyenszemre túlságosan lekötött minket az áfonya begyűjtése ahelyett, hogy a fák lombját fürkésztük volna. Majd legközelebb… :)

Több útvonal került kijelölésre a park területén, mi ebből két ösvényt, a Korpinkierrost és a Haukankierrost választottuk. Nem tettünk meg valami nagy távot, a két útvonal 11 km mindössze, azonban az áfonyázás és a sok hegymenet miatt csak úgy repült az idő. Az erdőben fenyvesek és sziklás, száraz, marsbéli tájak váltják egymást, bár azért a buja erdő jóval nagyobb hányadát teszi ki Nuuksiónak.

Legalább 6-7 tó mellett haladtunk el, amelyeknek a partján több sátrazó társasággal is találkoztunk. Fiatal középiskolások, egyetemisták és családok töltik rendszeresen a hétvégéiket a park területén. Nem csoda, hogy ilyen kedvelt célpont Nuuksio, hiszen számos kényelminek és elvárhatónak számító szolgáltatást nyújt a nemzeti parkokat felügyelő Metsähallitus Natural Heritage Service.

Kijelölt tűzrakóhelyek kéménnyel, grillrácsokkal, bográcsállvánnyal és tetővel ellátva, mellette asztalok és padok. Néhány tíz méterre kisebb faházak állnak mennyezetig zsúfolva fahasábokkal, a bejáratnál fejszék és fűrészek, ha esetleg még apróbb gyújtósra lenne szüksége a táborozónak. Mindezek után nem meglepő, hogy tiszteletbeli angol wc-nek tekinthető illemhelyek is találhatóak nagyjából 100 méteres távolságban egymástól. Bónusznak pedig természetesen ott vannak a stégekkel ellátott tavak, úgyhogy tényleg minden adott a kényelmes hétvégi kikapcsolódáshoz, fürdőzéshez és csónakázáshoz.

Szeretnénk még egyszer ellátogatni Nuuksióba, hiszen lenne még néhány útvonal, amit szívesen bejárnánk. Megaztán szednénk gombát és áfonyát is, jó sokat. Finnország, és valószínűleg még jópár nyugat-európai állam példájából tanulhatnánk, hogyan lehet az erdő nyújtotta javakkal élve, ugyanakkor óvva és tiszteletben tartva megőrizni a jövőnek. Elég sablonos, de ezt a szentenciát nem tudtam kihagyni, bocsánat. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://finnus.blog.hu/api/trackback/id/tr453067322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.